Befejezésül

Június vége óta – amikor az utolsó bejegyzést írtam – jó sok idő telt el, sajnos még sem volt időm nyugodtan leülni és írni. Nagyon sok volt a munka. Bár fizikailag már két hete itthon vagyok, lélekben még minden reggel a centrumban kezdek a közös imával, a kollégákkal és a rengeteg lencsémmel. Baltazárra gondolok, aki… Befejezésül olvasásának folytatása

Reklámok

3 hét az őserdőben – Kole

Már egy hete, hogy visszaértünk a 3 hetes őserdei misszióból, Kole-ból. Dr. Edith Eva Eger írja, hogy mindent elvehetnek tőled, de amit a fejedbe teszel azt nem. Valahogy így érzek most én is. Ezeket az élményeket, amiket már 3 hónapja megélek itt Kongóban és ez a 3 extra hét Kole-ban olyanok, amiket azt hiszem soha… 3 hét az őserdőben – Kole olvasásának folytatása

Színes hétköznapok és hétvégék

Gondolom mindenki azt gondolja, hogy Afrikából az ember -10 kilóval megy haza – mert ugye itt mit lehet enni…? Hadd cáfoljam meg! Ez sokszor eszembe jut, amikor a finomabbnál finomabbakat eszem. Azonban nem is ez a fő „probléma”. Inkább a sport hiánya az, ami miatt a fenti állítást meg kell, hogy cáfoljam. A nagy melegben,… Színes hétköznapok és hétvégék olvasásának folytatása

A munka

Sok mindenről írtam már, csak éppen arról nem, amiért kijöttem. Épp itt az ideje tehát. Alapvetően három projekten dolgozunk: az optika rendszerezésén (rendrakásán), a fél konténernyi lencse rendszerezésén és optikai/optometriai továbbképzésen. Egy hónapja vagyok itt, így már kezd rálátásom lenni az optika rendszerére, valamint kezdek rájönni és elfogadni, hogy sok mindenben máshogy gondolkodunk, más rendszer… A munka olvasásának folytatása

Nők. Nőnap Afrikában – április 14-én

Kicsit megkésve – ez itt teljesen belefér –, de a centrum megünnepelte a nőnapot és ez nagyon jó. Miért? Otthon azontúl, hogy egy kedves kollégánktól szép virágot kaptunk nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget. Itt azonban én is máshogy nézek a nőkre és azt gondolom, hogy nagyon is megérdemlik a nőnapot. A kongói hölgyek teljes… Nők. Nőnap Afrikában – április 14-én olvasásának folytatása

Kabinda – szakma és szórakozás

A Húsvéti szertartásokon kívül munka és szórakozás is volt Kabindában. Ottlétünk egy missziónak számított, azaz Richard és csapata berendezkedett műtétekre, rendelésre, szemüvegfelírásra. Számomra csak utóbb derült ki, hogy itt tényleg csak akkor van szemészet, amikor Richard misszióba megy. Mbuji-Mayi-ban összepakoltunk sok-sok kész (legtöbb használt) szemüveget, napszemüveget – mert ugye ott csiszolásra nincs lehetőség. Indulás előtt… Kabinda – szakma és szórakozás olvasásának folytatása

Kabinda – Húsvét másképp

Március 28-án korán reggel indultunk Kabindába, hogy a Nyolc boldogság közösséggel ünnepeljük a Húsvétot. Az anyós ülésen foglalhattam helyet, hogy jól lássam majd a tájat. Végig utaztunk a városon, ami kicsit lesokkolt. Rengeteg ember az utca szélén, mindenki visz valamit, megy valahova, már korán reggel. Az út szélén rengeteg árus, mindenki szeretne valamiből megélni. 100… Kabinda – Húsvét másképp olvasásának folytatása